Zrínyi Miklós költő és hadvezér születésnapja alkalmából szülőhelyén jártunk, Csáktornyán
Csáktornya városa a történelmi Magyarország szerves részét képezte, Zala vármegyéhez tartozott a trianoni békeszerződésig. A lakosságot akkortájt fele-fele arányban magyarok és horvátok, és kisebb részben németek alkották. 1941-ben a Muraköz Csáktornyával együtt visszakerült Magyarországhoz, majd 1945-ben, a háború után az ismételten létrejött, immár kommunista Jugoszlávia része lett.
Csáktornya 1546-ban kerül a Zrínyiek tulajdonába, akik uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődik. A várat sokszög alakúra építik át és olaszbástyás megerősítést nyer, mai barokkizált képét az 1700-as évek elején kapja, felújítása napjainkban is zajlik.
A magyar-horvát viszony történetének elemzése a mai napig mindkét fél számára roppant problematikus, tekintve, hogy több mint 800 év szoros együttélését kell értelmeznie a két népnek. A források értelmezésétől függően többféle kapcsolat is feltételezhető, a magasabb szintű perszonáluniótól kezdve, mely két egyenrangú, akár független állam kapcsolatát jelenti, addig az elképzelésig, ahol a horvátok állandóan mozgásban lévő territóriuma egy mindössze középszintű közigazgatási autonómiával rendelkező magyaroknak alárendelt tartományt jelent. A valóság egyébként korszakonként eltérő, de annyi azért bizonyos, hogy a magyarok horvátországi fegyveres megjelenése után a mindenkori magyar király által kinevezett bán áll a horvátok élén. Könyves Kálmán király után, aki könnyen elképzelhető, hogy eredetileg is saját magát koronáztatta horvát királlyá, nem koronázzák meg többé a magyar királyokat, utódaik automatikusan öröklik Horvátországot, a horvátok királyválasztási lehetősége nélkül, és országuk királyi udvartartással sem rendelkezik. A viszony meghatározása mégis nehéz, melyben végig egy erősebb magyar fél látszik, ám a különböző időszakokban, az Árpádok korában, a Habsburgok megjelenésével, a magyar-horvát kiegyezést követően, vagy a hadvezér és költő Zrínyi Miklós korában, más-más képet mutat.
Zrínyi Miklós horvát eredetű főnemesi család sarjaként 1620. május 3-án született Csáktornyán, a hasonló nevű szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokájaként. Címeit felsorolni is nehéz, de a legfontosabbak között szerepel a horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös ispánja, királyi tanácsos, főlovászmester. A családi birtokot megosztotta öccsével, Zrínyi Péterrel, aki a tengermelléki területeket birtokolta, míg Miklós a Muraközből irányított. A török ellen folytatott harcokban innen védte a birtokait, Magyarországot, a stájer területeket és Karintiát, fő céljának a török kiűzését tartotta. Hadicselekményei között a legfontosabbak között tartjuk számon a Mura és a Dráva folyók találkozásánál épített korszerű erősség, Zrínyi-Újvár emelését, a győztes vízvári csatát, a Zrínyi-Újvárnál aratott győzelmet, és 1664 folyamán a hódoltsági területek sikeres támadását, köztük Dráva-menti várak elfoglalását és a török utánpótlást jelentő eszéki híd megsemmisítését. A későbbi hadmozdulatokban már nem érvényesül az akarata, a szentgotthárdi győztes csata is részvétele nélkül zajlik. A vasvári békét követő rövid időn belül vadászat közben veszti életét, mely azóta is borzolja a kedélyeket, azonban a feltételezett merénylet verziója nem nyert bizonyítást, ugyanis bizalmatlanág vele szemben Bécsben nem merült fel.
Nemcsak gyakorló katonaként emelkedett ki kortársai közül, hanem hadtudósként is. Hadászati és politikai célzatú munkái irodalmi szinten is megállják a helyüket. Legnagyobb hatású műve a Szigeti veszedelem, amelyben dédapja hősi példájával kívánta kora társadalmát a törökellenes harcra sarkallni. A Tábori kis tractában hadászati, hadszervezési, finanszírozási kérdéseket boncolgatott, míg a Vitéz hadnagy a rátermett hadvezér tulajdonságainak összefoglalását adja. Főbb művei között meg kell említeni még Az török áfium ellen való orvosságot, és a Mátyás király életéről való elmélkedéseket, melyben az önálló magyar királyság szervezését tárgyalta.
Érdemes elolvasniPetőfi Sándor kedves várában jártunk, Salgóváron
A Zrínyieket a mai Magyarország és Horvátország is sajátjának érzi. Zrínyi Miklós korát vizsgálva sem egyértelmű, hogy egy kevert történelmi helyzetben ki és minek számít. Írásai a magyarságát hangsúlyozva jelennek meg magyar nyelven, míg testvére Péter horvátságát hangsúlyozza. Péter a Szigeti veszedelmet horvátra fordítja és a Miklós általi „az magyar nemzetet” már horvátra írja át. Csáktornya város lakossága 100 évvel a trianoni békeszerződés után már teljes mértékben horvátnak tekinthető, így a történelem helyi értelmezésében is a horvát álláspont vált általánossá, melyben Miklós itteni tevékenysége alulreprezentált, és az ő halála után rövid időt itt időző Péter a meghatározó. Ez persze nem jelenti azt, hogy Miklós jelentősége ezáltal kisebb lenne a horvát történelemben, vagy Péteré a magyarban. A Zrínyi testvérekhez hasonló történelmi-irodalmi személyek nélkül nehezebb lenne megtalálni azokat az összefüggéseket, amelyek rávilágítanak két (vagy több) nemzet egymáshoz való viszonyára.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű
Tudod, mi a barbakán? Megmutatjuk a megmaradt magyarországi barbakánokat
Magyarország nagyon szomorú statisztikában világelső